Minyukka

Bontás előtt, háttérben a macska papírgalacsinjával. Iiiiigen, átvámolták, szétszedték, újracsomagolták. De legalább a benti dolgoknak nincs baja! :)

Minyóka úgy gondolja, neki is jár valami. Például, hogy szeretné magát Bodyline ruhának hinni egy kicsit.
(Ez az a csomag, amit gondolom a vámosok nyitottak ki ilyen okosan, hogy feltépték a szélét... Mert nyilván, a hátán található visszazárható ragasztócsík csak dekorációnak van... -.-
De legalább a kishölgy talált magának egy remek szórakozást. :)
Háttérben a piros cipellőm, előtérben a csíkos zoknim, a csíkosszoknya (még) becsomagolva.

Este, rettenetesen fáradtan, kávéval.
'Jaj, ne már, hülye fejet fogok vágni! Az a morzsa ott a szőnyegen amúgy is sokkal érdekesebb...'
Bal szélen a karton, benne a csomagolóanyagokkal, macskaszelidítésre.
A cipő szívszerelmem, de a pólót pl. nem vettem át... Szégyen a fejemre, háromszor. Bár ez úgyse loliruhának jött, azért meglepően csodaszép. :)

És tényleg hülye fejet vágok. El sem hiszem. :D A harisnyám nem koszos, hanem összemosták egy batikot zöld pólóval, azért foltos, csak eredetileg hosszabb szoknya volt rajtam és nem látszott.

Még mindig nem varrtam alsószoknyát, és még mindig imádom a ruháimat. :)

Megjött Moszkvából a csomag... :)

És nem egy kalóz LGT-cd van benne, hanem...

A csodaszép ruháim és cipőim!! :)
Csak hogy véletlenek nincsenek, ugye...
Végig, egész reggel vártam a DHL-es futárt, majd mikor kinéztem az ablakon, ki-mi dudál iylen éktelenül, megláttam az utca végén beszorult túristabuszt, (igen, kicsi az utcánk...:)) és...
Igen, a sárga DHL-kocsit a kapunk előtt!
Nosza rohanás át a szomszédba (Anyu nevére lett kérve, az övében nincs ékezet egyedül:D), ahol mint kiderült, Hugi otthon van, mert vacakul volt, és nem ment suliba, úgyhogy már be is engedte a futárt, aki jött is fölfelé - nem egy, hanem kettő csomaggal!

Nem csak az érkezett meg, amit a vámon megfogtak, hanem amiben az esernyő, a kekszes szoknya és Ibu cipője is benne volt.

Igen, nem gondoltam végig teljesen, mit és hogyan, úgyhogy kétszeres postaköltség volt, de nem fért volna bele egybe, és ha már, akkor rendeltem pár apróságot karácsonyra ajándéknak is (nyuszis hajgumi, p.l.) és egy adag műszempillát a sminkességhez és az elkövetkezendő fotózásokhoz. :)

Persze, végigfotóztam a bontást, a két lezárt dobozt, a ruhákat, mindent, csak a felénél lemerült az elem, és hogy feltölteni mikor fogom tudni, na az még egy rejtély, azt hiszem.

Viszont rájöttem néhány dologra.
Azt hiszem, nekem nem érdemes komolyabban befektetni Lolitába. Tervezgetni és összevadászni jobban szeretem, erre a Vaterás blúz kapcsán (is) jöttem rá. A kitalált összeállítások fele már így is erősen nem Loli, azt hiszem, egyfelől amolyan fúziós divat nálam ez (fúziós alatt értem hogy kombinálni, kombinálni, kombinálni... Bármivel, amit elbírhat), arra meg a Bodyline még elnézhető, egy Angelic Pretty már nem.
De persze meglátjuk majd.

A másik, hogy igen, ez az a forma, ami az én erős homokóra alkatomhoz igencsak kérdéses, mennyire áll jól, és mennyire csinál belőlem kis duci sütibabát.
Node. Erről majd azt hiszem, később fogok filozofálni.

Ami a vicces, hogy a beszámolókban írják, hogy a pamut vékony. Te jóságos, miből dolgoznak akkor az igazi márkák? Még a vékony ruha anyaga is vastagabb, mint jónéhány meglévő ruhám, pedig én igazán ritkán veszek nem pamut dolgokat, a műanyagot utálom és viszketek tőle.
Ezek viszont, szép mintájú, erős anyagok. Sőt a poliészter ruha (a nagyonrózsás, amit nyárinak vettem, nem Lolitának) az egyik legpuhább és legvastagabb.
Nemértem:D

A piros cipellő, amit szintén rohangálósnak rendeltem, eléggé műanyag-kinézetű, tanulság: inkább offbrandot vadászni a színesből. Amúgy nagyon kis helyes, köszööm, köszönöm minden Lolinak, aki a blogján/beszámolóján leírtam, hogy fölszámozzák.
Alá rendeltem egy fél számmal, de picit vastagabb pamutzoknival már jó. (icipicit csúszkál, lehet ki kell tömni, de nem vészes.)
A magassarkú egy álom, fekete, kényelmes, szuper - csak a pántjai nem tudom, hogyan tekerednek:D Lehet, kicsit át kell szabni őket, majd megnézem, a fotón hogyan van, mert még nem sikerült összerakni xD
De az, na AAAZ szerelem,, első látásra.
ÉS a kis fehér szívecskék az orrán éppen olyanok, mint a kekszes szoknya mintája!
Másik nagy szerelem.

A ruhákkal már elkezdtem kombinálni, hol szedem le a csipkét és varrom át - jó hétvégés munkák lesznek, de sajnos, bármennyire szép is a szegély, a csipke test-része maga háló - két hordást ha kibír:S
A kék-fehér rózsásat imádom, az kérdés nélkül csodaszép, fantasztikusan áll a színe, a hosszított fazonja, minden, minden, egyszerűen minden! :)
A bézs alapon rózsás 'nevelőnős', miután leengedtem a pántot az alsó gombra (szabályozható, és keresztbe is lehet gombolni, plusz pont!) már jó, egyébként sajnos nagyon fölveszi az anyagot a mellem, és kb. a derekam közepétől indul a szoknyarész - jujjdeelőnytelen az nekem, ha onnan kipuffosodik.
Először azt hittem, nem is igazán fogom tudni hordani, hanem eladós lesz - kár, nagyon álomruha kategória volt. Aztán megtaláltam a gombokat:D
A cseresznyés pedig nagyon aranyos, azt is inkább nyárinak gondoltam, de muszáj alá legalább egy kicsi alsószoknya (jó, ezt azért sejtettem...), különben buta a formája.
No igen, ez valóban műanyag alul a szegélynél, meg a pántnál, gondoltam lefejtem, kap egy pamut szegélyt, ez alul szerintem meg is fog történni.
Fölül viszont helyesen van megvarrva, ilyen kis 'szárnyacskás' jellegű. Oké, kicsit kínai a beütése... Ha meg tudom csinálni hasonlóra, lehet, hogy kicserélem ezt is, bár ez szinte biztosan igényel némi (sok?) segítséget valakitől, aki kicsit tapasztaltabb szabó, mint én. (a varrással köszönöm, nem lesz gond:))
Meg persze meglátom majd még, a műanyag anyagot könnyebb tisztítani, és ha nyár, amúgy is ott fogom átizzadni, vállban-hónaljban.

A masnikból, amit adtak hozzájuk, szerintem fejremasni lesz:)

Szóval beindult a kreatív üzemmód, szerintem alig lesz, amelyikhez nem fogok hozzányúlni. :)
Jaigen, a másik nagyon, nagyon, de nagyon kedvenc az a fekete hangjegyes napernyő. Ami esernyő. Egyértelműen.
Hatalmas, esőálló, és... Szép. Egyszerűen csak szép.
És gothable. :D Is. :)

Hm, fölakasztottam a ruhácskáimat, most ott pihennek az ablakkilincsen. Annyira örülök, nagyon jó rájuk nézni!:)

Persze megint rám jött, hogy 'Uh, kell-e ez nekem mind vajon, és úristen, mennyit költöttem már megint', stb, stb.
Azt a helyzet, hogy ha végiggondolom, persze, nem kell nekem 3 nyári ruha szeptember közepén.
De hány éve vadászok rendes, nem hasat csináló, nyárimintás, szép ruhát? Három, négy? Vagy talán még régebb óta?
Biztos kell nekem piros cipő? Igeeen! :)
És esernyő? Oké, megvagyok nélküle, van 3 összecsukható rohangálós, amiből az egyik már szétesik. De elegáns, kampósfogantyús nincs. (Mostmás van.:))
A pénz meg... Nos, az angliai három hónapból, még úgy is, hogy kint igazán nem centiztem különösebben, sőt, fűzőt is vettem belőle odakint, még így is maradt rengeteg.
Költhetném okosabban?
Hát persze. Miután átváltom forintra, nyilván. Mindig lehet okosabban elkölteni, m int ruhára. :)
De mit is mondtam? Rendelek belőle egy igazi, királylányfantasyhoz illő ruhát. Hát, nem azt rendeltem belőle, mert nem volt, ami tetszett.
Ruhára kerestem, ruhára költöttem el. :) (Spec ha varratok, még szerintem minőségi anyagból, anyagköltséggel is ki tud jönni a maradékból, ha mégis úgy döntök, hogy.)


Najó. Léleknyugtatás megtörtént, azt hiszem, megpróbálom majd átbűvészni a képeket a gépemre, és megmutatni majd őket. :) (Nyillllván mindenki CSAK ERRE kíváncsi. :D)
VAn néhány Cica-samáról is, amint éppen élvezi a temérdek csomagolóanyagot. A cipőbélésnek használt habműanyagot pl. előszeretettel cincálta.
És Őfelsége Kisasszony valamiért roppantmód szeret nagy, kiterített anyagokon ülni-feküdni. (ilyen szfinx-ülésben, tudjátok) Ezt prezentálta is nekem - a kekszes szoknyámon. :D
Jó ízlése van a kishölgynek. :D Most amúgy az ablakban üldögél, igencsak jól mutat a felakasztott ruhák mellett... :D

Ó igen. El ne felejtsem. Mosás, vasalás. Uh. Na az még egy programpont.
De azt majd holnap. Most csak gyönyörködés van. :)

Ikea-Lolita

Először is: A csomagommal minden rendben, hétfőn érkezik! :)
Juhúú! :)

Másodszor pedig: Ma használtruhában vadásztunk, én loliable (Lolisítható) blúzt, amolyan kerekgallérost, állónyakút, csipkés-fodrost, Technikus-san meg inget, kabátot.
Hát, nem volt.

Lett helyette viszont cicás-egérkés függöny, amiből minden bizonnyal szoknya vagy ruha lesz, de meg kell még nézni, mire jó, Anyu azt mondta, túl vastag pörgősszoknyának meg ruhának is.
Talán ágynemű, vagy nem is tudom... Valami mindenképp, mert nagyon kis aranyos. Babakék-rózsíszín, alvó cicákkal, meg némi időszakos virággal. :) Még a boltoslány is megdícsérte, milyen kis aranyos. :)
(Amint rendbejön a képfeltöltés fotógép-számítógép között, teszek be róla képet.)

Valamint van még kis fekete kerek táska, csattal, fülecskével. Pont annyira kerek, hogy ne dőljön el, ha leteszem.
Belül kistükör, apró zseb, talán sminkes- vagy piperetáskának készült, de nekem valamiért egyből a Baby táskák jutottak róla eszembe.
Picit meg van kopva az egyik fele, ami ugyan csak ellenfényben látszik, de szeretnék rá tenni majd valamit. Már áttisztítottam fertőtlenítővel, meg szappanos langyosvízzel, utána jött a cipőfény, de sajnos közelről még mindig látszik a hiba... A másik felén pedig van egy kis benyomódás. Hm-hmm. Szóval még forgatni sem lehet, mindenképp kell rátenni valamit.
Nehézség: műbőr. Hm. Lehet kell hozzá venni valami olcsóbb övet és abból hegeszteni egy masnit, kiskutyát, stb, vagy marad az akrilfesték. :D

Találtam még számtalan plüssállat között egy tépőzárral nyíló macifejet, amit azt hiszem, némi tisztogatás után kistáskává fogok alakítani.
Én ugyan szerintem ha már valaha sweet leszek (Sweet Loli: cukorkaszínek, gyümölcsös, sütis minták, édes kis kiegészítők, plüssállatok, stb.), akkor is inkább bittersweet, (Fekete alapon ugyan ez :)) és ha valami, akkor a, a kutyás táskám, ami fekete, kockás fülekkel, b, ha valóban sweet, akkor már LOVACSKAAAAA! :D
Ihihi.
Khm. Szóval.
A maciból kistáskát szeretnék csinálni, ami aztán majd remélhetőleg megtalálja a gazdiját... Amint jó lesz a gépem, vagy beizzítom a scannert, felteszem róla a terveket.
Hevederpántot tervezek rá, hogy erős és kis strapabíró legyen, a közepén végigfutó szalaggal, esetleg csipkével, érthető okokból. :) A maci fülére levehető masnit (esetleg többfélét is, nem tudom...), a szemét-orrát még meglátjuk, de az orra valószínűleg le lészen cserélve majdan valami kedves kis gombra vagy kristályra. (Kérdés, mennyire akarok én émelyítően édeset... :))

Valamint megtaláltam azt hiszem az IKEA-Lolita ideális alapanyagát, íme:

Nem tudom, az a szegély... Ordít azért, hogy Moi-Méme-Moitié utánérzésű szoknya válljék belőle... *_*
Van belőle ablakpánra, meg az anyagból ágynemű varrva, nem néz ki rosszul, bár én nem szeretem a fehéret (túl könnyen piszkolódik), és folyton csak ki akarnám festeni az anyagot... :D
A minta egyébként egy svéd mangaka, Åsa Ekström munkája, és a 'Skandinávia találkozása Japánnal' keretében készült.

Sőt, találtam egy nagyon szép blúzt ma Vaterán is:

Ugyan a csipke pamutnak tűnik, vagyis alakítható lenne feketévé (mire nem jó az a festék, hmmm... :)), valószínűleg elég rövidke, szóval még meglátjuk. Magas derekú szoknyához vagy éppenpont ideális lesz, vagy... Marad a virágos JSK-hoz (kötényruha) alávevősnek.
Ah, mennyi probléma. :)
Mindensetre nagyon tetszik, az ujja végén is kis csipkemandzsetta van. :)
Szeretjük a használt ruhákat, azt hiszem, sőt, ez tipikusan fűzőkompatibilis is, ahogy most elnézem.

Lassan le kellene kattannom a ruhákról, annyira bele vagyok zsongva, már tűkön ülök, hogy megjöjjön a kis csomagom... Egész nap a tükör előtt fogok billegni, szégyen, valamint gyalázat. :)
(Majd kezdek valamit a pokol tüzével a lábaim alatt... :))

Most viszont alvás, holnap hosszú lesz a nap, csodálatos ír-kortárs táncbemutatóval, (A Stefánia Palotában! És nem érkezett meg a ruhám... Grrr...) meg előtte némi Ligetes önkénteskedéssel (erről majd esetleg máskor, hogy mit, hol, hogyan... Esetleg. :))
Cica-sama is már összetekeredve szunnyad a fotelban, megyek, példát veszek róla. :)
(Cica-sama egyébként a lehető legostobább nevekkel rendelkezik, aminek a fele tényleg buta, a másik fele rettenetesenborzasztóan édesgügyögős, meg van néhány normális is. A Cica-sama a legújabb. Eddig Munnyogi volt, az elmúlt pár hétben. :) Hallgatni pedig csak a Cicára hallgat. Okos dög, tudja ő...:))
Cukormentes jójcakát. :)

Szegény kicsi csomagom O_o

Szegény kicsi csomagomat, amióta csak föladták, naponta vagy háromszor (kit akarok becsapni... legalább tízszer) megnézem, merre jár.
Első DHL-es rendelés, és a tracking number csodája... :D
Tegnap kellett volna megérkeznie, már a rendelésnél megadott időpont szerint, de egy nappal később adták föl, tehát ma.
Először feltették a repülőre, ahonnan Hollandiába ment, onnan Belgiumba, aztán Németországba, ahol egy jó darabig várakozott, ('Mit jelent az, hogy on hold? Jajaj!') én meg fölváltva gondoltam arra, hogy örökre ottfogják, és külöben is, szegény biztos nagyon egyedül van. :D (a hideg és sötét raktárépületben, a millió másik csomag között, iiigen...)

Aztán amikor ma reggel ránéztem, egyrészt nagyon megörültem, hogy már határon belül van, másrészt... 'Clearance delay', mondta nekem a DHL oldala.
Ajjaj.
Úgy tűnik, minden számolgatás és összegcentizés ellenére (elvileg az összeg nem vámköteles, ezútonis köszönet Giginek a sok-sok segítségért!) bekérette a vámhivatal, mint megtudtam.
Mivel én nyuszi vagyok, kapva kaptam Technikus-san felajánlásán, hogy fölhívja őket.
Igen, mondták, a vámhivatal bekérette, hétfőn érkezik, ha nincs semmi, ha van, majd fölhívnak.
Hétfőn ugyan éppen pont nem leszek itthon, mert óráim vannak, de inkább jöjjön hétfőn hiába, minthogy bentfogják a vámon. :(

Kicsit megijedtem, azt hiszem, és picit csalódott is vagyok, mert nagyon-nagyon várom már, annyira izgulok, hogyan fog állni a ruha!
De nézzük a jó oldalát: Akár el is mehetek holnap anyagot venni, és akár meg is varrhatom az alsószoknyát hozzá. Hmm... Csábító az ajánlat. :)

Néha kicsit elbizonytalanodom, nem csavarodtam-e bele túlzottan ebbe az egész ruharendelősdibe...
Bár azt hiszem, nem költöttem rá többet, mint egyébként költhetnék ruhára...
Viszonylag ritkán veszek boltban ruhát, a nagy részét akkor is használtan, esetleg netről.
Oké, ez most éppen nem farmer meg pulcsi, de ha minden jól megy, a nyáriruha-kérdés is megoldódik ezzel részben. :)
Tény, hogy a 'szükség lesz egy meleg nadrágra télre' kérdés meg nem. De hát legfeljebb majd megint járok szoknyában... :D
Erről jut eszembe, át kellene pakolni a szekrényem. Hmm.
Úgyhogy most fogom magam, kiteregetek, ha már ilyen szépséges napos az idő, fogom a cuccom, és elmegyek edzésre. Túl régen voltam már, és rám férne.

Addig is, kaptok valamit, ami nekem tegnap vagy öt percre leállította az agyműködésem - Technikus-san ezen hozta a filmeket. (Tán megsejtett valamit, amióta vagy egy hete csak a ruhákról beszélek? :D) A medúza lábait brutális módon ki kell rángatni, hogy megjelenjen az USB - Tadaa! Adathordozó! :D Ja, igen. A Mia névre hallgat, és van belőle fiú is, csak ő kék. :D

Csokiszív, fodroskeksz

Időről-időre szembetalálom magam érthetetlen dolgokkal.
Ilyen egy-egy ruha, kiegészítő, minta.
Egyszerűen nem fér a fejembe, hogyan tetszhet bármely jóízlésű embernek. Hogy ez szép? És föl is veszik? Brrr.
Na persze én meg kéket hordok barnával, ízlések, pofonok, tartja a mondás.

Lényeg a lényeg, volt a Bodyline-nak (Olcsó, nem burando (brand, vagyis márka) minőségű, Cosplay-ből kinőtt Lolitaruha cég) egy replikája.
Hogy is megy ez? Hát úgy, hogy valamelyik nagy ház (Angelic Pretty, Baby The Stars Shine Bright, vagy BTSSB) kihoz egy mintát, vagy szabást, és ezt egy kisebb cég (jelen esetben a Bodyline) kicsit később lehozza.
Természetesen nem ugyan azzal a minőségű csipkével, nem hajszálra olyan mintával (printtel), egy masnit följebb tesz, egy fodrot lejjebb.

Lehet az etikusságról, kreativitásról, stb. vitázni (millió fóruma van a dolognak a Lolita társaságokban, neten és élőben is ennek, érvek, ellenérvek, ellen-ellenérvek, stb...:)) de gyakorlatilag az történik, mint a haute couture és a H&M esetében.

Lényeg a lényeg, hogy a márkát nem mindenki tudja megfizetni, a másolatokat pedig jóval többen. Ez egy alternatíva, mint mondjuk a konditerem. Futni és biciklizni is lehet a szabadban, van, aki mégis inkább kifizeti a havibérletet egy konditerembe - kinek mi a szíve vágya.
Persze, nem ugyan az, ki-ki eldönti, hogy gyűjt-e hónapokig (tud-e, akar-e) ,vagy akár évekig egy szép, csodaminőségű ruhára, vagy beéri valamivel, amit talán úgyse hord egy év múlva, és legalább nem kell féltenie a sütiről lepotyogó eprektől. :)

Okéoké, viccet félretéve, itt egy példa: (bocsánat a képminőségért, ha találok jobbat, kicserélem)

Az első egy nagyon-nagyon híres, és sokba kerülő Angelic Pretty, a második egy éppen ezért igencsak népszerű (és sokak szerint gyönyörűen sikerült) Bodyline replika. Majdnem, mint az igazi, nagyjából az eredeti ár ötödéért. (Bocsánat, nem találtam azonos színűt és fazonút - be kell érnetek egy kötényruhával (JSK) és egy szoknyával...)

Nade.
Visszaugorva az elejére, a Bodyline előrukkolt egy replikával, ami hát... Vagy replika, vagy 'csak' ihletés. (Koppintás, értsétek.)
Amikor először megláttam, erősen húztam a számat, pedig akkor még bizony csak messziről nézelődtem ezen a vidéken. Ilyen volt ő:

Nem értettem, hogy lehet ilyen nyomialakú kekszeket rátenni (IKEAkeksz! :D), a minta alján a szalag a 'csipkével' egyszerűen giccses és undorító, és ezek a kinyomott krémek? Mint valami műanyagízű vajhab, enyhe kutyapotyadék alakkal.
És mindez mentazöld? Hát fújj.

Az eredeti egyébként így nézett ki: (Melty Chocolate, az Angelic Prettytől)

Aztán láttam a Bodyline printet rózsaszínben, és... Megtetszett. Jé, gondoltam, ez tetszik. Nahát!
És nekem jó volt vala.
Aztán, immár hetek múlva, rendelés előtt Hugival nézegettük az oldalt, szeretne-e valamit, ha már rendelünk.
Nem, mondta, ő nem elég bátor ezekhez, de ez a szoknya tökjó, a csíkokkal.

És minél többet nézegettem az oldalt rendelésileg, annál kevésbé akart szabadulni a fejemből a Melty Choco replika. Rózsaszín, hm... vagy kék? Mert bár a mentaszínt szeretem nagyon, ebből még mindig nem tetszik! :D
Azon kaptam magam, hogy azon merengek, a rózsaszín milyen vagány (tudom, a Lolik nem igazán vagányak... Bocsánat!) lenne fekete harisnyával, felsővel, cipővel.

Persze találkoztam hasonlóval más Loliták blogján is, például egy amerikai leányzó a bonnet-ekről (főkötő) írta ugyan ezt, hogy először elképzelni nem tudta, hogy lehet ilyet hordani, most pedig már az egyik kedvenc kiegészítője, és van is neki három darab, most készül rendelni (vagy varrni, már nem emlékszem) a negyediket. :)

(A bonnetekről amúgy én is azt gondolom, hogy borzalmasak, és föl nem vennék ilyet, semmi pénzért. Még. :D)

Aztán rendelésnél mégis a kék mellett döntöttem - ha valaha lesz Lolita cipellőm, világoskék (amit amúgy szerettem volna, csak nem volt már méretben, nagyon magas talpút-sarkút meg nem szeretnék) sokkal hamarabb lesz, mint rózsaszín. :) (És az a kék rózsás ruhához is menne... Na de ne szaladjunk ennyire előre.)

Úgyhogy ez a furcsa története annak, hogyan lesz nekem (remélhetőleg) kék csokis-kekszes szoknyám, hozzáillő cipővel, és...
Hát, amint varrok egy alsószoknyát, irány a város!
Már alig várom! :)

Már megint blog?

Hát, igen.
Indult a nagyon lelkes screenshopperrel, ami nem, nem halt meg, csak pihen. Ez ugye azért lett, hogy a konzumfinomságokkal (cicamamusz, sütis szájfény) ne az eredeti blogomat terheljem.
Na meg vizsgaidőszak volt, jó ötletnek tűnt, élveztem csinálni.

Aztán valamikor a tavaszi vizsgaidőszakban, friss Londoni hazatéréssel a NAGY és SZABAD városból (ugye amikor a zöld hajad se bámulja meg senki...)kezdtem el terápiás céllal nézegetni lolitás képeket.
Valahogy megfogott a millió fodor, több méternyi csipke, és az egész, a szép színeivel, a mintáákkal, a gothloli csodákkal.
Egyszerűen... Jó volt nézegetni a képekből áradó vidámságot és szépséget.

Aztán ez valahogy rendszeressé vált, keresgéltem a ruhákat, nézegettem az oldalakat, és...

Nagyjából egy hónappal ezelőtt rájöttem, hogy szeretnék én is egy lolita ruhát.
Nosza, keresgéljünk. Hm, ja hogy ez bőven drágább, mint amit meg tudok engedni magamnak, így hirtelen.
Hát, a minőségi márkák (burandók) sokba kerülnek, még használtan is.

És itt jött a képbe a Bodyline, a maga 50%os leárazásával.
Az a Bodyline, ami műcsipke és vacak pamut, de volt pár dolga, amivel elvarázsolt.
Az első rendelésemnek ma kellene megérkeznie, de ottfogták linzben.
Talán holnapra ideér.
Izgatott vagyok már nagyon!

Úgyhogy lesz review, whislist, meg ilyenek.

Nem akarok nagy lolita lenni, néha szeretnék felöltözni szépen, elmenni meetre, beszélgetni a többiekkel.
Mintha a hosszú szoknya-blúz-fűzős romantika már nem lenne elég... Azt hiszem, ez a helyzet.
már mindenki megszokta, hogy én ebben járok, én is. Jól esik, szeretem, és igényem van rá, hogy csinosan lépjek ki az utcára.
A Lolita-életmódnak pedig vannak részei, amik kifejezetten megfogtak.
Szóval valami ilyesmiről szól majd ez a blog. (Már ameddig tartani fog. :) meglátjuk.)

Szeretnék majd stílusismertetőt, főleg azoknak, akik számára leginkább annyi a Lolita, hogy puffos szoknyát hordanak. :)

És hogy mi volt a blog valódi oka? :D Nos, a következő bejegyzést neki szentelem! :)