Hát, igen.
Indult a nagyon lelkes screenshopperrel, ami nem, nem halt meg, csak pihen. Ez ugye azért lett, hogy a konzumfinomságokkal (cicamamusz, sütis szájfény) ne az eredeti blogomat terheljem.
Na meg vizsgaidőszak volt, jó ötletnek tűnt, élveztem csinálni.
Aztán valamikor a tavaszi vizsgaidőszakban, friss Londoni hazatéréssel a NAGY és SZABAD városból (ugye amikor a zöld hajad se bámulja meg senki...)kezdtem el terápiás céllal nézegetni lolitás képeket.
Valahogy megfogott a millió fodor, több méternyi csipke, és az egész, a szép színeivel, a mintáákkal, a gothloli csodákkal.
Egyszerűen... Jó volt nézegetni a képekből áradó vidámságot és szépséget.
Aztán ez valahogy rendszeressé vált, keresgéltem a ruhákat, nézegettem az oldalakat, és...
Nagyjából egy hónappal ezelőtt rájöttem, hogy szeretnék én is egy lolita ruhát.
Nosza, keresgéljünk. Hm, ja hogy ez bőven drágább, mint amit meg tudok engedni magamnak, így hirtelen.
Hát, a minőségi márkák (burandók) sokba kerülnek, még használtan is.
És itt jött a képbe a Bodyline, a maga 50%os leárazásával.
Az a Bodyline, ami műcsipke és vacak pamut, de volt pár dolga, amivel elvarázsolt.
Az első rendelésemnek ma kellene megérkeznie, de ottfogták linzben.
Talán holnapra ideér.
Izgatott vagyok már nagyon!
Úgyhogy lesz review, whislist, meg ilyenek.
Nem akarok nagy lolita lenni, néha szeretnék felöltözni szépen, elmenni meetre, beszélgetni a többiekkel.
Mintha a hosszú szoknya-blúz-fűzős romantika már nem lenne elég... Azt hiszem, ez a helyzet.
már mindenki megszokta, hogy én ebben járok, én is. Jól esik, szeretem, és igényem van rá, hogy csinosan lépjek ki az utcára.
A Lolita-életmódnak pedig vannak részei, amik kifejezetten megfogtak.
Szóval valami ilyesmiről szól majd ez a blog. (Már ameddig tartani fog. :) meglátjuk.)
Szeretnék majd stílusismertetőt, főleg azoknak, akik számára leginkább annyi a Lolita, hogy puffos szoknyát hordanak. :)
És hogy mi volt a blog valódi oka? :D Nos, a következő bejegyzést neki szentelem! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése