Csokiszív, fodroskeksz

Időről-időre szembetalálom magam érthetetlen dolgokkal.
Ilyen egy-egy ruha, kiegészítő, minta.
Egyszerűen nem fér a fejembe, hogyan tetszhet bármely jóízlésű embernek. Hogy ez szép? És föl is veszik? Brrr.
Na persze én meg kéket hordok barnával, ízlések, pofonok, tartja a mondás.

Lényeg a lényeg, volt a Bodyline-nak (Olcsó, nem burando (brand, vagyis márka) minőségű, Cosplay-ből kinőtt Lolitaruha cég) egy replikája.
Hogy is megy ez? Hát úgy, hogy valamelyik nagy ház (Angelic Pretty, Baby The Stars Shine Bright, vagy BTSSB) kihoz egy mintát, vagy szabást, és ezt egy kisebb cég (jelen esetben a Bodyline) kicsit később lehozza.
Természetesen nem ugyan azzal a minőségű csipkével, nem hajszálra olyan mintával (printtel), egy masnit följebb tesz, egy fodrot lejjebb.

Lehet az etikusságról, kreativitásról, stb. vitázni (millió fóruma van a dolognak a Lolita társaságokban, neten és élőben is ennek, érvek, ellenérvek, ellen-ellenérvek, stb...:)) de gyakorlatilag az történik, mint a haute couture és a H&M esetében.

Lényeg a lényeg, hogy a márkát nem mindenki tudja megfizetni, a másolatokat pedig jóval többen. Ez egy alternatíva, mint mondjuk a konditerem. Futni és biciklizni is lehet a szabadban, van, aki mégis inkább kifizeti a havibérletet egy konditerembe - kinek mi a szíve vágya.
Persze, nem ugyan az, ki-ki eldönti, hogy gyűjt-e hónapokig (tud-e, akar-e) ,vagy akár évekig egy szép, csodaminőségű ruhára, vagy beéri valamivel, amit talán úgyse hord egy év múlva, és legalább nem kell féltenie a sütiről lepotyogó eprektől. :)

Okéoké, viccet félretéve, itt egy példa: (bocsánat a képminőségért, ha találok jobbat, kicserélem)

Az első egy nagyon-nagyon híres, és sokba kerülő Angelic Pretty, a második egy éppen ezért igencsak népszerű (és sokak szerint gyönyörűen sikerült) Bodyline replika. Majdnem, mint az igazi, nagyjából az eredeti ár ötödéért. (Bocsánat, nem találtam azonos színűt és fazonút - be kell érnetek egy kötényruhával (JSK) és egy szoknyával...)

Nade.
Visszaugorva az elejére, a Bodyline előrukkolt egy replikával, ami hát... Vagy replika, vagy 'csak' ihletés. (Koppintás, értsétek.)
Amikor először megláttam, erősen húztam a számat, pedig akkor még bizony csak messziről nézelődtem ezen a vidéken. Ilyen volt ő:

Nem értettem, hogy lehet ilyen nyomialakú kekszeket rátenni (IKEAkeksz! :D), a minta alján a szalag a 'csipkével' egyszerűen giccses és undorító, és ezek a kinyomott krémek? Mint valami műanyagízű vajhab, enyhe kutyapotyadék alakkal.
És mindez mentazöld? Hát fújj.

Az eredeti egyébként így nézett ki: (Melty Chocolate, az Angelic Prettytől)

Aztán láttam a Bodyline printet rózsaszínben, és... Megtetszett. Jé, gondoltam, ez tetszik. Nahát!
És nekem jó volt vala.
Aztán, immár hetek múlva, rendelés előtt Hugival nézegettük az oldalt, szeretne-e valamit, ha már rendelünk.
Nem, mondta, ő nem elég bátor ezekhez, de ez a szoknya tökjó, a csíkokkal.

És minél többet nézegettem az oldalt rendelésileg, annál kevésbé akart szabadulni a fejemből a Melty Choco replika. Rózsaszín, hm... vagy kék? Mert bár a mentaszínt szeretem nagyon, ebből még mindig nem tetszik! :D
Azon kaptam magam, hogy azon merengek, a rózsaszín milyen vagány (tudom, a Lolik nem igazán vagányak... Bocsánat!) lenne fekete harisnyával, felsővel, cipővel.

Persze találkoztam hasonlóval más Loliták blogján is, például egy amerikai leányzó a bonnet-ekről (főkötő) írta ugyan ezt, hogy először elképzelni nem tudta, hogy lehet ilyet hordani, most pedig már az egyik kedvenc kiegészítője, és van is neki három darab, most készül rendelni (vagy varrni, már nem emlékszem) a negyediket. :)

(A bonnetekről amúgy én is azt gondolom, hogy borzalmasak, és föl nem vennék ilyet, semmi pénzért. Még. :D)

Aztán rendelésnél mégis a kék mellett döntöttem - ha valaha lesz Lolita cipellőm, világoskék (amit amúgy szerettem volna, csak nem volt már méretben, nagyon magas talpút-sarkút meg nem szeretnék) sokkal hamarabb lesz, mint rózsaszín. :) (És az a kék rózsás ruhához is menne... Na de ne szaladjunk ennyire előre.)

Úgyhogy ez a furcsa története annak, hogyan lesz nekem (remélhetőleg) kék csokis-kekszes szoknyám, hozzáillő cipővel, és...
Hát, amint varrok egy alsószoknyát, irány a város!
Már alig várom! :)